Az elmúlt évek nem voltak szerencsések Edvard Munch művei szempontjából. A norvég expresszionista művész Sikoly című képét lopták el elsőként 1994-ben. Noha a kép hamarosan megkerült, 2004-ben egy másik változatát rabolták el. Úgy tűnik, Munch a kívánatosnál jóval nagyobb figyelmet érdemelt ki a tolvajok részéről: ezzel azonban nincs egyedül.

Manapság egyetlen műkincs sincs biztonságban.

Az Interpol ma több mint 25 000 lopott műtárgyat tart nyilván: ezek között vannak szobrok, bútorok, órák, régiségek és festmények. Az eltűnt kincsek száma megdöbbentő. Rembrandt, Renoir, Van Gogh, Picasso és mások remekművei kerültek idegen kezekbe. Egy egész múzeumot meg lehetne tölteni az eltűnt műkincsekkel.

E könyvben Simon Houpt újságíró a műkincstolvajlás izgalmas témakörét járja körbe. Ami kezdetben még csak a megszálló hadseregek által véghezvitt fosztogatás volt (gondoljun csak a nácik ilyen jellegű tevékenységére a II. világháború folyamán), mára „kifinomult" nemzetközi műveletek sorozatává vált. A nagy műkincs lopások azonban e lenyűgöző könyvnek csupán egy részét alkotják. Az olvasó bepillantást nyerhet a Scotland Yard, az FBI és az Interpol munkájába is. Megfigyelheti, hogy e szervezetek műkincsekre szakosodott egységei milyen lépéseket tesznek a kincsek biztonságáért, illetve hogyan dolgozzák ki akcióikat. Az író azonban megismertet minket az érem másik oldalával is: homályos pénzmosási ügyletekkel, a drog- és fegyverkereskedelemmel és a terrorizmussal.
A műkincsek eltűnésének lehetősége a művészet szerelmesei számára különösen riasztóan hat. Nem valószínű ugyanis, hogy az ellopott műkincseket egyhamar sikerülne kézre keríteni; sőt néhányukat talán sosem látjuk viszont. Az Eltűnt műkincsek múzeuma egyedülálló módon mutatja be ezeket az elveszett kincseket.

Októberben jelent meg a Scolar kiadó gondozásában.

A szerzőkről:

Simon Houpt New Yorkban élő újságíró. Kanada nemzeti újságja, a The Globe and Mail közli kultúráról és művészetről szóló cikkeit. Kutatásokat végzett a művészet és az árverések világában, valamint nyomon követte a műkincskereskedelemben áramló pénz útját. Munkásságával a New York Times, a GQ magazin és sok más nemzetközi lap is foglalkozott.

IULIAN RADCLIFFE a londoni székhelyű Art Loss Register (ALR) elnökeként mindent megtesz az elveszett műtárgyak kézre kerítéséért. Kormányoknak, intézményeknek és magánszemélyeknek segített szerte a világon, hogy vissza-kapják jogos tulajdonukat. A pályafutása során előkerített tárgyak összértéke több mint 100 millió dollár. Tagja a Brit Birodalmi Rendnek. Több munkája jelent meg a lopott műkincsek visszaszerzéséről és a tolvajlások megelőzéséről.