Óvatos becslések szerint is legalább ennyit ér az a 100 ezer műtárgy, amelyet a szovjet és a német hadsereg katonái cipeltek el hazánkból a második világháború után.

Kiss Zsuzsanna készített egy összefoglalót a BorsodOnlinen, arról, hogy mi minden tűnt el a magyar történelem zivataros időszakaiban hazánkból. A cikk Mravik Lászó kutatásaira és 1998-ban, angolul megjelent Sacco di Budapest című könyvének adataira alapozza állításait. Mravik László évtizedek óta nagy szakértelemmel kutatja ezt a területet, tehát érdemes odafigyelni könyvére és cikkeire.

Különösen érdemes a cikk utolsó bekezdését figyelemmel olvasni a mai műgyűjtőknek:

"...előfordul, hogy a műtárgyak bűncselekmények, így például betörések nyomán tűnnek el. A Kultúrális Örökségvédelmi Hivatal összesítése alapján majdnem 1700 műtárgyat keresnek napjainkban is. – Adatbázisunkban már több mint 1700 lopott műtárgyat rögzítettünk. Rendszeresen küldünk tájékoztatást aukciós házaknak, galériáknak, régiségkereskedőknek, magángyűjtőknek, így már számos eltűnt tárgyat sikerült azonosítani, és eredeti tulajdonosának visszajuttatni – nyilatkozta Dr. Buzinkay Péter, a KOH műtárgyvédelmi osztály vezető.
Ám sokszor előfordul, hogy az együttműködés sem elég, és nem sikerül nyomára bukkanni az értékeknek. 2003. április 6-ra virradó éjszaka a II. kerületben betörtek egy társasházi lakásba. A tolvajok 60 millió forint értékben vittek el húsz értékes műtárgyat. Közöttük volt Johann Georg de Hamilton Vaddisznóvadászat című védett képe is. A hivatal munkatársainak sikerült rábukkanni a festményre egy internetes portál eladásra kínált cikkei között. Végül se az orgazdaság bizonyítása, se a festmény megtalálása nem vezetett eredményre. Lopott műtárgyak esetében a rendőrségi jegyzőkönyvek gyakori fordulata az „ismeretlen vevő és eladó” és a „használtcikk-piac”, mint értékesítési helyszín. Hazánk az elmúlt két évtizedben az illegális műkincskereskedők országa lett.
A fegyver- és a kábítószerüzlet után az illegális műkincs-kereskedelem a harmadik legtöbb pénzzel kecsegtető bűncselekmény."

Ez utóbbi megállapítás nem kis bátorságot jelent, és éppen ezért különösen fontos az óvatosság a mai műgyűjtők körében.
A KOH adatbázisa interneten is elérhető, tehát érdemes tájékozódni egy bizonytalan eredet esetén nincs e a mű a keresett/elveszett alkotások adatbázisában.